A portréfestő

"Amikor Németországban, túristákkal telezsúfolt helyen portréztam az utcán, egy hatalmas néger férfi beszorult a horgászszékembe – majd azt mondta nem gond, úgyis fáradt, csináltat egy portrét... és elaludt. Folyton ébresztgettem, már azt hittem, kandi kamera. Meguntam, eltéptem a vázlatot, és lerajzoltam alva, amint folyik a nyála!" - Mi egy Paudits-portré révén ismertük meg Szabados Norbertet.

Csodaszínes festmények a legnagyobb kedvencekről, és más csemegék a szeretetről – csupa szívünknek kedves téma, minden kép egy óriási történet, egyetlen pillantásnyi látványba sűrítve. Az interjú legizgalmasabb részletei alább, a teljes szövege akkor lesz olvasható, amikor elkészül! Addig beszéljenek a képek:

Katt a képre a teljes galéria megtekintéséhez!

Katt a képre a teljes galéria megtekintéséhez!

“A legviccesebb munkálkodásom az volt, amikor neten rendeltek 2 karikatúrát tőlem, fotóról. Egy-egy fiatal pár volt. A postán összecseréltem, és mindkét megrendelőnek a másik karikatúrát küldtem el. Kitették facebookra, és ott vettem észre, hogy elcsesztem. A vicc az, hogy mindenki hálás volt, és megdicsértek 🙂
Vagy egy másik sztori, amikor Németországban, túristákkal telezsúfolt helyen portréztam az utcán, egy hatalmas néger férfi beszorult a horgászszékembe – majd azt mondta nem gond, úgyis fáradt, csináltat egy portrét… és elaludt. Folyton ébresztgettem, már azt hittem, kandi kamera. Meguntam, eltéptem a vázlatot, és lerajzoltam alva, amint folyik a nyála! 🙂
(…)

Szabados Norbert werkfilm

Werkfilm – KATT! a megtekintéshez a Facebookon

Werkfilm: “Ilyen egyszerű egy saját, pl Luis Armsrtong bögrét csinálni. 🙂 ” – Norbert Szabados – Megtekintés Facebookon ITT!

A festéshez volt tehetségem amiről, nem tehetek. Nagyobb dolog volt megtanulnom kezelni, irányítani. Nem szerettem igazán festeni. Többnyire akkor tettem csak, ha megrendelés volt és szükségem volt a pénzre. Aztán gondolkodtam, egyszerűen felfogtam, hogy a valóságra ott a valóság. A festészet tud annál kevesebb, de több is lenni. Amikor elértem, és nem ragaszkodtam görcsösen a színekhez, formákhoz, de mégis megtanultam megfesteni a karaktert (portré), onnantól kezdtem szeretni. Ez hatalmas mérföldkő volt. Amióta szerettem, akartam egyre jobban csinálni. Minél többet tudtam meg, annál jobban éreztem, hogy mennyire keveset tudok a művészetről. Éheztem a tudásra, nem csak fizikailag, hanem az elméletben is. A művészet egy idegen nyelv – valaki vagy beszéli, vagy nem. Amikor már makogtam művészül, úgy éreztem, az enyém a világ. Ma már higgadtabb, magabiztosabb tanuló vagyok, de ez az a szakma, ahol folyton elégedetlennek kell lenni, és tanulni. Ha valaki úgy érzi, nincs szüksége rá, akkor az nem azt jelenti, hogy mindent tud, inkább kiégett. Amíg ez hajt, addig minden rendben van!
(…)

(c) Szabados Norbert - Faludy (50x80 akril, vászon)

(c) Szabados Norbert – Faludy (50×80 akril, vászon)

(…)
Hogy miért festek? Ezt még sosem fogalmaztam meg! Ma már szeretem… A szakma szeretete is, és kicsit mindenki vágyik az elismerésre. Szeretnék a legjobbak közé tartozni, és újabban a művészettörténészek is megfogalmazták, hogy ott a helyem. Az e fajta elismerés az igazi fizetsége a munkámnak. A megrendelések többnyire nem kötnek le. Elvégzem ezeket általában, igyekszem jól, de az igazi, amikor saját kútfőből festek.”

Egyik legfrissebb képe egy Paudits Béláról készült portré, a jótékony kezdeményezésben licitálni lehet a festményre, a vételárat pedig a portré alanyának ajándékozzák tiszteletük jeléül.

(c) Szabados Norbert - Paudits (50x80 akril, vászon)

(c) Szabados Norbert – Paudits (50×80 akril, vászon)

UPDATE: a licit állása jelenleg 160.000Ft!!! (2014.01.12.)

 

Megosztandó gondolatok
Hétrevaló
A művelt ember járatja a Hétrevalót!

Rovatok