Diadalmas szerelem

Kevés olyan ügy van, amiért kimennék tüntetni az utcára, de egy Powell-Pressburger retrospektív vetítéssorozatért gondolkodás nélkül indulnék. Sokszor mondjuk, hogy ezt és ezt a filmet a moziban kell látni. Nos, ha én már csak egyszer lőhetném el ezt a bókot

Kevés olyan ügy van, amiért kimennék tüntetni az utcára, de egy Powell-Pressburger retrospektív vetítéssorozatért gondolkodás nélkül indulnék. Sokszor mondjuk, hogy ezt és ezt a filmet a moziban kell látni. Nos, ha én már csak egyszer lőhetném el ezt a bókot az életben, akkor biztos, hogy ő filmjeik kapcsán tenném, annyira fantasztikusan élénk színvilága van az alkotásaiknak. A Diadalmas szerelem-ben ráadásul keverik a technicolort a fekete-fehér képekkel, és egy mesteri ötlettől vezérelve nem a földi életet, hanem a túlvilágot ábrázolták a szürke különböző árnyalataival. Kell is ez a szigorú elválasztás, ugyanis a film egy rendkívül szellemes és szívmelengetően romantikus kiállás az élet szépségei mellett. Főszereplője egy második világháborús angol pilóta (David Niven), aki miközben zuhan a biztos halál felé, beleszeret a vele rádión beszélgető amerikai diszpécser-nőbe (Kim Hunter). Ne ijesszen el senkit a Diadalmas szerelem elkészültének dátuma, ez most is, és ötven év múlva is egy tökéletes összebújós randifilm lesz.
Így utólag, a világ legegyszerűbb dolgának tűnik beleszeretni ebbe a filmbe, annyi játékosság és életkedv szorult belé. A pilóta próbálja kicselezni a halált, és lent maradni a Földön. Az égiek ebbe nem nyugszanak bele, és egy francia arisztokratát küldenek le hozzá, hogy jobb belátásra térítse. Persze az is lehet, hogy mindez csak a katona fejében játszódik le. A film tele van finoman csipkelődő poénokkal. Az amerikaiaknak például az az első dolga a túlvilágban, hogy kólát vételezzenek az automatából, a mennyország pedig úgy néz ki, ahogy azt egy angol hivatalnok elképzelné: a megérkezettek szépen, akkurátusan beiktatják, és azzal büszkélkednek, hogy már évszázadok óta nem volt hiba a rendszerben. A Diadalmas szerelem-re egy kicsit mi is büszkék lehettünk, ugyanis a forgatókönyvíró-társrendező, Pressburger Imre Miskolcon született. Angliában ez a film klasszikusnak számít, nagyon itt van már az ideje, hogy mi is felfedezzük magunknak.

– Varga Dénes –

Diadalmas szerelem (A Matter of Life and Death, 1946)

Forrás: Mokép

Forrás: Mokép

Az Origo írta:
Tizenkét szuper film, amiről sohasem hallottál
Vannak filmek, amelyek hiába oltári jók, eltűnnek a süllyesztőben. Kimennek a divatból, vagy ott sem voltak soha, mert értékeik mai szemmel tűnnek elő igazán. Vagy egyszerűen annyi a film körülöttünk, hogy nem vesszük észre az igazán klasszakat. Most összegyűjtöttünk az ilyen elfeledett kincsekből egy tucatot. Direkt nem elszállt művészfilmeket, filmtörténeti “csemegéket” kerestünk, hanem olyanokat, amiket nyugodtan megnézhetsz anyukáddal is vasárnap délután. Vibráló technicolor, orosz mágia, Romy Schneider és Zooey Deschanel, az olasz mozi hőskora és egy igazi magyar Dogma-film.

Isten haragja
Előzés Gassmannal
All the Real Girls
Örmény Hableány
Star 80 – Egy aktmodell halála
Tik-tak
Frances
Sátáni ötlet
Premier
A lápvidék gyermekei
Az év asszonya

Megosztandó gondolatok
Hétrevaló
A művelt ember járatja a Hétrevalót!

Rovatok