Az ígéret

A kis Gritli Moser, akiről minden mägendorfi tudja, hogy fantáziája éppúgy szárnyal, mint a két sárga copfja, vagy a kis piros szoknyácskája, amikor az erdőszéli tanyájuk körül szaladgál, egy furcsa rajzot készít az iskolában. Hegymagas óriás áll rajta, fekete ruhában, és a markából kis sündisznókat potyogtat a kislány tenyerébe. A rajz kikerül a tanterem falára, de Gritli csak a legjobb barátnőjének árulja el, hogy az óriás valóban létezik, ő már többször találkozott vele.

Amikor a borotvával átvágott torkú Gritli Moserre rátalálnak az erdőben, az egész falu meg van győződve róla, hogy a gyilkosságot a házaló követte el, aki az apró véres testet felfedezte. A gyilkosság körülményeinek tisztázásához Matthäi, a katonai rendőrség főhadnagya fog hozzá: lelkiismeretesen és alaposan, noha három nap múlva már Jordániában kell jelentkeznie, ahol rendőrfőnöki poszt várja. Bár mindenki meg van győződve a házaló bűnösségéről, Mätthai úgy érzi, máshol kell keresnie a gyilkost. És mivel neki kell közölnie a szülőkkel a rettenetes hírt, meg is esküszik a szerencsétlen kislány anyjának, hogy a gyilkost kézrekeríti.
Az üdvösségére esküszik!
Azonban ő az egyetlen, aki von Guntennek, az ártatlanságában hisz, holott a házalónál találtak számos borotvát, a ruhája véres, volt már korábban szexuális bűncselekmény miatt büntetve, ráadásul egy egész éjszakán át tartó kihallgatás után bevallotta, hogy ő ölte meg Gritli Mosert. Röviddel a vallomástételt követően azonban a cellájában felakasztotta magát a nadrágtartójára.
Még Mätthai is kénytelen elfogadni, hogy ez egyenlő a tett beismerésével, és elindul következő állomáshelyére, Jordániába. Ám a repülőtéren egy csoport kislányba botlik, akikről a meggyilkolt Girtli iskolatársai, és az a két másik, szőke copfos kislány jut az eszébe, akiket az elmúlt néhány évben szintén borotvával ölt meg a titokzatos kéjgyilkos. Mätthai úgy dönt, hogy nem utazik el, és – immár civilként – nyomozásba kezd. Mivel az osztályterem falán talált rajzon egy jól felismerhető, amerikai típusú autó is látható volt, a nyomozó kibérel egy benzinkutat, mert meggyőződése, hogy a gyilkos, a városból elindulva, kocsival vadászik a környéken gyanútlanul játszadozó kislányokra.
Mätthai hosszú-hosszú éveken át várja, hogy a gyilkos felbukkanjon. Egy alkalommal már csaknem sikerül is kézre kerítenie, de egy tragikus véletlen megakadályozza ebben.
Hogy ez a tragikus véletlen hogyan történt, és ki is volt a titokzatos sorozatgyilkos, aki tüskés trüffel csokoládégolyókkal csalogatta magához a szőke copfos, piros szoknyás kislányokat, azt egy örökre a kórházi ágyba kényszerült, kilencvenéves vénasszony meséli el Mätthai egykori főnökének, akit a gyóntatópap hív a betegágyhoz. Hogy a vénasszony mit mesélt a rendőrnek és a papnak, kiderül Dürrenmatt remek bűnügyi kisregényéből.
Persze az amerikaiak is készítettek filmet belőle, Az ígéret megszállottja címmel. Ez a kevés olyan amerikai filmek egyike, amely – nem kis részben köszönhetően Jack Nicholson zseniális játékának – remekül érzékelteti azt a lelki válságot, amit a teljesíthetetlen ígéret vált ki a kiváló zsaruból.
Friedrich Dürrenmatt (1921-1990) talán a legismertebb svájci író. Noha számos regényt, kisregényt írt, Magyarországon elsősorban a 60-as, 70-es években bemutatott drámáival vált ismertté. Az öreg hölgy látogatását több színház is műsorára tűzte, de nagy sikert aratott A fizikusok és az Angyal szállt le Babilonba is. A bíró és a hóhér című kisregényéből magyar tévéfilm is készült. Sajnos, a modern színházművészet mintha kicsit megfeledkezett volna Dürrenmattról. A Nagy Romulus című vígjátékát Kern András felejthetetlen címszereplésével mutatta be jó húsz éve a Pesti Színház.
Dürrenmatt: Az ígéret (Das Versprechen)  – megjelent A baleset, A bíró és a hóhér kötetben az EurópaKiadónál Budapesten, 1968-ban

Dürrenmatt: Az ígéret

Dürrenmatt: Az ígéret

Megosztandó gondolatok
Hétrevaló
A művelt ember járatja a Hétrevalót!

Rovatok