A Legyek Ura

Akinek a Mosó Masa mosodája a legutolsó olvasmányélménye, annak semmiképp sem ajánlanám. A torony szintúgy nem egy könnyű olvasmány.

Golding az egyike azoknak, akik megkapták a Nobel-díjat. Én arra szavaznék, hogy megérdemelten, jóllehet a Beavatás című regényén egy teljes hét alatt tudtam csak átrágni magam [aki nem ismerné a könyvet: akkora, mint egy tábla csoki -Bernis]. Ami messze jobb időeredmény, mint amit Joyce Ulyssesénél sikerült elérnem (csaknem három hónap), vagy Golding egy későbbi regényénél, a Látható sötétség olvasásakor sikerült elérnem. Igaz, az annyira fárasztó volt, hogy csak elalvás előtt vettem kézbe. Akinek a Mosó Masa mosodája a legutolsó olvasmányélménye, annak semmiképp sem ajánlanám. A torony szintúgy nem egy könnyű olvasmány.
A Beavatás egy Ausztráliába áthajózó anglikán pap úti beszámolója, aki útja során olyan sikeresen ismerkedik meg a hajósok nyomorúságos életével, hogy az egyik matróznak „bagót rág”. Ezt manapság már orális szexnek hívják. A kapitány eleve nem kedveli az egyház embereit, ami a fiatalember számos megaláztatásához vezet, aki végül a szégyenét nem éli túl.

Aki azért olvas, hogy jól szórakozzék, annak inkább
A Legyek Urát ajánlom!

spoiler

Repülőszerencsétlenség túlélőjeként egy csapat srác kerül egy lakatlan szigetre. De ez nem ám a vernegyulai Kétévi vakáció, Brianttal, Gordonnal, meg a fürtös hajú kis szakáccsal, Mokóval. Ezekről a gyerekekről szinte pillanatok alatt lehámlik a civilizáció máza, és elindulnak lefelé a törzsfejlődés piramisán. Kezdetben még választanak vezetőt, és megalkotják a túlélés szabályait. De a történet hamarosan abba a lélektanilag érthető irányba indul, amely szerint az emberek a jót akarják, de a rosszat teszik. A Földön – mint tudjuk – azonos mértékben van jelen a jó és a rossz, de átmenetileg mindig a rossz győz, mert az valamiért izgalmasabb.

legyek ura
Jack, aki a vezetőválasztáskor alulmarad Ralphfal szemben, hagyja kialudni a hajóknak jelt adó tüzet, inkább elmegy vadmalacra vadászni. A fiúk többsége pedig inkább a malacból falatozik, a jelzőtűz felélesztése helyett.
A sziget egyik fáján közben mindvégig egy halott ejtőernyős testét himbálja a szél, amitől a fiúk rettegnek. A „szörny” jelenléte osztja meg végül a csapatot: Jack sértődötten félrevonul, és néhány fiú követi. Bekenik magukat harci festékekkel, malacra vadásznak falándzsákkal, a megölt malac fejét pedig egy karóra tűzik. A disznófej lesz a Legyek Ura, áldozat, amely megvédi őket a szörny ellenében. A rettegés és a magány lassan elfelejteti a fiúkkal a társadalom alapszabályait, immár nem kétséges, hogyha a legkisebb okot is látják rá, nem fognak habozni, hogy öljenek.
Az első áldozat Simon lesz, aki el akarja mondani, hogy megfejtette a szörny titkát, majd Röfi, a dagadt,szemüveges srác következik, akit sosem fogadott be a csapat igazán.
Végül Ralph kerül a célkeresztbe, már a karót is kihegyezték, hogy a fejét a Legyek Ura mellé kitűzzék. Az erdőt is felgyújtják, hogy sarokba szoríthassák, de a tüzet felfedezi egy hadihajó személyzete, és a partra szálló felnőttek megakadályozzák a további tragédiákat.
Tegye fel a kezét, akinek a szigeten meghalt ejtőernyős és a hadihajó eszébe juttatta, hogy Golding a haditengerészetnél szolgált, és személyesen vett részt a legnagyobb német csatahajó, a Bismarck elsüllyesztésében.

A Legyek Ura


Szerző: William Golding
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2012
Föllelt ár: 1140Ft
Fordította: Déry Tibor

105 éve született Sir William Gerald Golding (St Columb Minor, Egyesült Királyság, 1911. szeptember 19. – Perranarworthal, Egyesült Királyság, 1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő. Legismertebb műve A Legyek Ura. Man Booker-díjjal tüntették ki 1980-ban Beavatás (Rites of Passage) című regényéért, amely A Föld határáig (To the Ends of the Earth) trilógia első kötete. (Forrás: Wurlitzer)

William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság egy kis településén.Kevin McCarron, ‘Golding, Sir William Gerald (1911–1993)’, Oxford Dictionary of National Biography Sept 2004; online kiadás, 2006 május, elérés: 2007. november 13.> Apja tanár volt, tankönyvek szerkesztésével foglalatoskodott. Fia számára a mindentudás megtestesülését jelentette. Alec Golding szocialista eszméket vallott, és a tudományos racionalizmus volt rá jellemző. Édesanyja, Mildred, a háztartásról gondoskodott, és egyetértett a női egyenjogúság mérsékelt harcosaival. Apja kívánságának megfelelően 1930-ban Golding beiratkozott az Oxfordi Egyetemre, ahol a Brasenose College diákjaként természettudományt hallgatott, azonban két év elteltével az angol irodalom tanszékre váltott. Első kötetét, melyben verseket jelentetett meg, 1934-ben adta ki a Macmillan kiadó. Ebben oxfordi barátja, Adam Bittleston spiritiszta filozófus segítette. Golding nagy állatvédő aktivista volt.  (Forrás:  Wikipédia)

fekete-fehér, feliratos, angol filmdráma, 90 perc, 1963

Katt a képre a film indításához! – fekete-fehér, feliratos, angol filmdráma, 90 perc, 1963

A LEGYEK URA
fekete-fehér, feliratos, angol filmdráma, 90 perc, 1963

rendező: Peter Brook
író: William Golding
forgatókönyvíró: Peter Brook
zeneszerző: Raymond Leppard
operatőr: Gerald Feil, Tom Hollyman
producer: Lewis M. Allen
executive producer: Leonardo Benvenuti
vágó: Peter Brook, Gerald Feil, Jean-Claude Lubtchanesky

szereplők:

Ralph James Aubrey
Jack Tom Chapin
Piggy Hugh Edwards
Roger Roger Elwin
Simon Tom Gaman

Megosztandó gondolatok
Hétrevaló
A művelt ember járatja a Hétrevalót!

Rovatok